"A portfolió a hallgató által kiválasztott, adott kompetenciák elérésének adott színvonalát bemutató, illusztráló dokumentumok és az ezekre vonatkozó reflexiók rendezett gyűjteménye. Rendezett gyűjteményen azt értjük, hogy a hallgató az alábbiakban felsorolt dokumentum fajtákból a rendelkezésre állókat az egyes sztenderdekhez, azaz a kompetenciáknak a képzés adott szakaszában elvárható szintjét leíró követelményekhez rendezve írja be, alátámasztja velük, hogy a sztenderdek elérésében hol tart. Tehát az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 4. számú mellékletében, a tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott kilenc kompetenciának megfelelően kilenc fejezetből áll a portfolió. Amennyiben a szakképzettség képzési és kimeneti követelményeiben olyan, a szakképzettségre jellemző speciális kompetenciák is előfordulnak, amelyek nem sorolhatók be a kilenc általános kompetencia egyikébe sem, akkor célszerű ezeket a speciális kompetenciákat illusztráló dokumentumokat egy külön tizedik fejezetben gyűjteni. A kilenc sztenderdhez gyűjtött bizonyító dokumentumokat a hallgató saját megjegyzéseivel, reflexióival ellátja. Leírja, hogy mennyiben felelnek meg a sztenderdeknek, illetve, hogy mit kell még tennie a kompetenciák elvárt szintjeinek, a sztenderdeknek az elérése érdekében. A portfolió rendezésének szempontjaiként és az értékelés kritériumaiként is a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciákat célszerű figyelembe venni. 

 A portfolióban elhelyezhető dokumentumok lehetnek pl. az órai megfigyelések, a tanulók értékelése, egy gyerek fejlődését bemutató esettanulmány, a pedagógiai munka tervei, illetve utólagos leírása, értékelése, a jelölt bármely tevékenységére kapott értékelések, külső közoktatási intézményekkel, szervezetekkel felvett kapcsolat: pl. a pedagógiai szolgáltatónál végzett munka dokumentálása vagy e szervezet dokumentumai, a sajátos nevelési igényű gyerekek egyéni fejlesztési tervei, eredményei, az interjúk szülőkkel, kollégákkal, az évfolyamtársak kritikai észrevételei, IKT eredményes alkalmazásának dokumentumai,  fényképek, videofelvételek, stb.

A portfolió a tanárképzés folyamatában kettős funkciót tölt be. Egyfelől a hallgató számára tárolja tevékenységének, megszerzett tapasztalatainak, tudásának dokumentumait. Lehetővé teszi számára a folyamatos önértékelést, reflexiók megfogalmazását saját tevékenységére, s mindezek alapján tevékenységének céltudatos tervezését a gyengébben fejlett kompetenciák fejlesztésére. Másfelől a portfolió betekintést nyújt a tanárképzők számára a hallgató tevékenységébe, módot ad felkészültségének értékelésére. A két funkció különválasztása érdekében gyakran megkülönböztetik a munkaportfóliót és az értékelési portfoliót. Ebben az esetben a munkaportfolió alapvetően az önszabályozás és a formatív, segítő értékelés eszköze. Ha a hallgató kiválogat bizonyos dokumentumokat a munkaportfóliójából, s ezeket összerendezi az értékelés számára, értékelési portfólióról beszélünk. Ez az értékelési portfólió az, amely a rendelet szerint a szakdolgozat része, illetve meghatározott esetekben (a tanári diplomával rendelkezők körében a magasabb szint vagy újabb szakképzettség szerzése esetében) maga a portfólió a szakdolgozat. Mint ilyen, a szakdolgozat értékelésére és védésére kialakult szabályok vonatkoznak a portfólióra is (pl. az előzetes bírálatok, előzetesen javasolt érdemjegy, a védés mechanizmusa a záróvizsgának az intézményben elfogadott rendje szerinti értékeléssel). 

A portfólió nem kizárólag csak a záróvizsga része, és nem is csak a gyakorlati félév tanulási folyamatának a legfőbb munkamódszere. A hallgató számára a szakmai szocializációs folyamat egészének a tudatos irányítását teszi lehetővé, ha a munkaportfolió nemcsak a külső gyakorlat félévében, hanem a mesterképzés teljes időtartama alatt készül. Sőt, hasznos lehet a portfólió készíttetése az alapképzés 10 kredites pályaorientációs pedagógiai, pszichológiai modulja során is, hisz ez a periódus is a tanárrá válás folyamatának része. Az alapképzésben készített portfólió szerepet kaphatna a mesterszakra történő belépéskor, a kiválasztás folyamatában is.

Előre meghatározott módon, az értékelési portfolióban bizonyos számban a jelölt által értékelt dokumentumok szerepeljenek, és bizonyos számban az oktatók, gyakorlatvezető mentorok által értékelt dokumentumok. A portfólió végső értékelését, javaslatunk szerint, a gyakorlatvezető oktató végzi. A záróvizsgán a hallgató a portfólió bemutatása érdekében prezentációt készít, és azt a záróvizsga során megvédi.

A külső iskolai gyakorlat végeztével a reflektív szeminárium vezetője, a gyakorlatvezető oktató

– a hallgatóval és a gyakorlatvezető mentorral egyetértésben, hasonlóan a 4. félév végén elkészített szakmai fejlődési profilhoz – un. pályakezdő profilt is készíthet, amely egyrészt alapot ad a hallgató félévi munkájának az értékeléséhez, másrészt feladatokat jelöl ki számára a diploma megszerzése utáni önfejlesztéshez, amelyet a gyakornoki időszak megkezdésekor tudatosan hasznosíthat." (Az OKM Közoktatási és Felsőoktatási Főosztálya, valamint az OFI által koordinált munkaanyag ) Budapest, 2009. április 21.